Ügyvéd vagy jogász? Mi a különbség közöttük?

Sokan használják ezt a két fogalmat szinonimaként, azonban nagyon fontos különbséget tenni közöttük, mert adott esetben olyan személyt bízhat meg a laikus ügyfél, aki nem is jogosult az adott feladat ellátására. Többektől hallottam már azt a sztereotípiát, hogy a jogász végzi a jogi tanácsadást, ő szerkeszti a szerződéseket, míg az ügyvéd csak büntetőügyekben lát el védelmet. Ez azonban közel sincs így.

Az egyetem befejezésével, a doktorátus és a diploma megszerzését követően minden végzős hallgató jogásszá válik. Extrém esetben tehát az is előfordulhat, hogy egy határozott kiállású, friss diplomás jogász ad jogi tanácsot, megbízási szerződéssel képviseli az ügyfelet különböző hatósági eljárások során, miközben ezzel a magatartásával jogszabályt sért és visszaél az ügyfél bizalmával. 

Az ügyvédi cím elnyeréséhez legalább három éves, jogi területen szerzett gyakorlat igazolását követően kezdhető meg a szakvizsga időszak. A tíz eredményes vizsga abszolválására azok megkezdéstől számított öt év áll rendelkezésre. Ha ezen a megmérettetés-sorozaton túljutott a pályázó, akkor kérheti a Magyar Ügyvédi Kamara valamelyik területi kamarájánál az ügyvédi névjegyzékbe való felvételét. Ha felvételt nyer és esküt tesz, bekerül a kamarai névjegyzékbe, és egyedi azonosítóra, valamint ügyvédi igazolványra tesz szert.

Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény tételesen sorolja fel, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket kizárólag ügyvéd (azaz jogász NEM!) láthat el:

- JOGI KÉPVISELET ELLÁTÁSA,

- büntetőeljárásban védelem ellátása,

- JOGI TANÁCSADÁS,

- okirat szerkesztése és ellenjegyzése.

A fenti felsorolásból is látszik, hogy a sokakban kialakult tévhit ellenére jogász nem végezhet jogi tanácsadást és nem láthat el jogi képviseletet. Mindez az ügyfelek érdekeit szolgálja, hiszen az ügyvéd egyrészt bizonyítottan rendelkezik megfelelő tapasztalattal és tudással a hatékony feladatellátáshoz, másrészt az Ügyvédi Kamara és a kötelező felelősségbiztosítás rendszere mögöttes garanciáként jelenik meg.

Kétség esetén mindig érdemes ellenőrizni a kamarai azonosítószámot (általános rövidítése: KASZ) és az ügyvédi igazolványt, hogy biztosan olyan személy kapja a megbízást, aki jogosult annak ellátására. 

Hol kapcsolódjon be az ügyvéd a jogi folyamatba?

Költségtakarékossági (esetleg önbizalomból fakadó) okból az lenne a logikus válasz, hogy minél később. Keresetlevelet bárki tud írni, hiszen formanyomtatvány is van hozzá, a peres ügyek egy részében nem kötelező a jogi képviselet, és amúgy is léteznek jogvédő egyesületek, szervezetek, amelyek alkalmi tanácsadással segítik az ügyfeleket. (Bár nem mindegyikben dolgoznak jogászok, ezért érdemes alaposan utánajárni az adott szervezet szakmaiságának.)

A másik szempont viszont a biztonság és a felelősségvállalás. Egy peres eljárás mindig megterhelő érzelmi szempontból a felek számára, amit tovább nehezít az, hogy az eljárás megköveteli a jogi fogalmak pontos használatát. Szükséges tudni, hogy mit kérünk, mit akarunk elérni, azt "hogy hívják" a jog nyelvén, és milyen szabályok alkalmazásával érhetünk el sikert. Az ügyvéd jogszabályi kötelezés folytán felelősséget kell, hogy vállaljon az általa adott tanácsért, a benyújtott okiratokért, hogy azok megfeleljenek a hatályos szabályoknak. Az ügyfélnek ez biztonságot ad, hiszen a jogi képviselet azt jelenti: "valaki vigyáz rá" az eljárás során. Képviseli az érdekeit a jog keretei között.

A bíróság a hiányosan benyújtott kereset miatt hiánypótlásra, azaz újabb dokumentumok beadására hívhatja fel az ügyfelet, ami még több erőfeszítést, újabb ráfordított órákat jelent a jogi képviselő nélkül eljáró személy számára. Gyakori, hogy az ügyvédet a tárgyalásra való idézés kézhezvételét követően keresi fel az eljárásban addigra kifáradt, esetleg összezavarodott, vagy az idézéstől megilletődött ügyfél. Ilyenkor az ügyvédnek sokkal hosszabb ideig tart felkészülni a tárgyalásra, megismerni a már benyújtott dokumentumokat, amelynek munkadíja - értelemszerűen - az ügyfelet terheli. És bizony előfordulhat, hogy ekkor derül ki: valójában nem is a peres eljárás tárgyaként megjelölt igényt szeretné érvényesíteni az ügyfél, vagy kérhetett volna többet, mást. Ilyenkor is van még lehetőség módosítani a kérelmet, de annak is van díja, ráadásul növeli az eljárás hosszát, hiszen az ellenérdekű félnek lehetőséget kell kapnia, hogy érdemben reagáljon az új vagy módosított kérelemre.

A címbeli kérdésre a válasz tehát az, hogy mielőbb, még az igény érvényesítés gondolatának felmerülésekor érdemes ügyvéddel konzultálni a későbbi pervesztesség, nem érvényesített igények vagy az elhúzódó eljárás elkerülése céljából. Elképzelhető az is, hogy az ügyvéd nem a peres eljárást, hanem alternatív vitarendezést fog javasolni, például mediációt (amelyről a következő bejegyzésben lesz szó).

Miért fizetünk az ügyvédnek - a "jogi légtér pilótájának"?

A bagatellizáló válasz az, hogy rányomja a szárazbélyegzőjét a papírra.

De mit is jelent a szárazbélyegző elhelyezése egy okiraton? Mit jelent az, hogy egy ügyfél jogi képviseletet vesz igénybe?

Elsősorban biztonságot. Az ügyvéd - sajátos helyzetéből adódóan - kötelezettséget vállal arra, hogy az általa megszerkesztett és ellenjegyzett okirat, az általa nyújtott jogi tanácsadás, perképviselet valamennyi jogszabálynak megfeleljen, a képviselet során - a folyamat lezárultáig - az ügyfele érdekeit érvényesíti a lehető legjobb jogi megoldásra törekedve, vagy okiratszerkesztés esetén a szerződő felek egyike sem fog jogtalan hátrányt szenvedni. 

Többször találkoztam már olyan elégedetlenkedővel, aki sokalta az ügyvéd által meghatározott díjat, mert "ezt ő is meg tudja írni", "nem nagy dolog", vagy csak egyszerűen "miért ilyen drága". Általában az ilyen emberek nem is veszik igénybe az ügyvéd munkáját, hanem saját maguk próbálnak utat találni a jogi útvesztőben. Néha már csak akkor szembesülve a hiányzó tudással és tapasztalattal, amikor már késő.

Mielőtt felszállunk a repülőre, megvesszük a jegyet. A repülőjegy drága, mégsem szokta senki sem túlzónak tartani, hiszen "kap érte valamit": eljut egyik országból a másikba. Eléri a célját. Az ügyvédi tevékenység is ilyen: hozzásegíti az ügyfelet ahhoz, hogy elérje a célját, azaz érvényesítse az igényét. A repülőgép pilótája az utast, a "jogi légtér pilótája" - az ügyvéd - az ügyfelét szállítja el a céljához. Ahogy nem mindenki tud repülőgépet vezetni (pedig látszólag egyszerű, csak egy kart kell előretolni és néhány gombot megnyomni), úgy a joghoz sem ért mindenki. Pedig látszólag az sem bonyolult: csak le kell írni, hogy mit akarunk. A mögöttes felelősség viszont mindkét hivatás esetében nagyon nagy. 

Amikor legközelebb valaki kizárólag anyagi megfontolások miatt mondana nemet egy ügyvédi megbízási szerződés megkötésére, jusson eszébe, hogy a "jogi légtér pilótája" valóban képes őt átnavigálni a nehézségein, azért vállalná el az ügyét.

Házassági (vagyonjogi) szerződés - mégis hogyan? (2. rész)

Van olyan élethelyzet, amikor a házassági (vagyonjogi) szerződés megkötése kötelező. Ilyen például a Saría szabályai szerint kötött házasság, amikor annak érvényességéhez a szerződés Fiqh szerinti tartalommal  való összeállítása és a felek általi aláírása szükséges.

Többen úgy vélik, hogy a Saría (és a Fiqh) szabályai szerint elkészített házassági szerződés automatikus védelmet biztosít számukra, és az abban foglalt jogaikat könnyen tudják majd érvényesíteni. Ez olyan országokban, ahol a hatályos jogszabályok összhangban vannak a Saría előírásaival valóban igaz, de Magyarország (és az Európai Unió tagállamai) esetében ez nem áll fenn. Azaz hiába került rögzítésre előnyös feltételrendszer az Aqd an-nikāḥ-ban, az nem lesz kikényszeríthető.

Szerencsére van megoldás a helyzetre: olyan, a Saría és a hatályos magyar jog szerint is érvényes házassági (vagyonjogi) szerződés elkészítése, amely mindkét jogrendszernek egyidejűleg felel meg, azaz nem szükséges két okirat elkészítése, elegendő egyetlen megállapodás aláírása.

Ehhez javasolt olyan ügyvéd megbízása, aki ismeri mindkét jogterületet, és képes harmonizálni a - némely kérdések tekintetében - eltérő jogi kritériumrendszereket. Ki kell azonban emelni, hogy nem elegendő, ha korábbi házasulók által már kidolgoztatott házassági (vagyonjogi) szerződést egyszerűen átírják a házasulók a saját nevükkel és adataikkal. A házassági (vagyonjogi) szerződés érvényességéhez a magyar jog szerint annak közjegyzői okiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges. Ahhoz pedig, hogy harmadik személyekkel szemben is érvényesíthető legyen, szükséges annak a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett nyilvántartásba való bejegyzése is. 

Házassági vagyonjogi szerződés - van értelme? (1. rész)

A rövid válasz: természetesen van. 

Nem azért, mert valaki nem bízik a leendő házastársában, vagy meg akar felelni a szülei elvárásainak, hanem azért, mert évek, esetleg évtizedek múlva a házasfelek közötti viszony megromolhat, és válás esetén a házassági vagyonjogi per évekig elhúzódhat. Erre szokták azt válaszolni (főleg a fiatalok), hogy "mi úgysem válunk el, vagy ha mégis, nem lesz közöttünk vita". Ez lenne az ideális, azonban a statisztikát figyelembe véve a házasságkötések 38 %-a (a KSH 2024 adatai szerint) végződik válással. 

Szerencsére nem csak a házasulók köthetnek vagyonjogi szerződést, hanem a már házasságban élők is megállapodhatnak a jövőre nézve. Így az a pár, aki elmulasztotta a házasságkötés előtt ennek a szerződésnek a megkötését, a házasság fennállása alatt bármikor "pótolhatja".

Amikor egy házasság helyrehozhatatlanul megromlik a házasfelek többsége nem tudja, mire számíthat, "mennyi jár neki", ezért bele se mer vágni a válási folyamatba, esetleg túl magas, vagy (ritkább esetben) túl alacsony igénnyel lép fel. 

Ennek megelőzésére, a Polgári Törvénykönyv részletesen szabályozza a házassági vagyonjogi szerződést, hogy válás esetén minimalizálható legyen a vita a felek között.  

Ki kell azonban emelni, hogy nem elegendő, ha a házasulók vagy házastársak egy egyszerű megállapodást szerkesztenek, amelyet ők ketten (esetleg tanúk jelenlétében) írnak alá. A házassági vagyonjogi szerződés érvényességéhez annak közjegyzői okiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges. Ahhoz pedig, hogy harmadik személyekkel szemben is érvényesíthető legyen, szükséges annak a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett nyilvántartásba való bejegyzése is. Így válik érvényessé és hatályossá a házastársak (vagy házasulók) szerződési akarata.

Válás egyszerűen - lehetséges?

A házasság felbontása mindig megterhelő érzelmi szempontból. A felek, miután meghozták a döntést, szeretnék minél hamarabb és a lehető legalacsonyabb költségek viselésével maguk mögött tudni a helyrehozhatatlan kapcsolatot. 

Ahhoz, hogy a bíróság a jogi kereteken belül a lehető legkorábban és a hatályos illetékszabályok betartásával a legkisebb illeték megfizetése mellett mondja ki a válást, a feleknek előzetesen érdemes megegyezniük. A békés egyeztetési folyamatban komoly segítséget nyújthat egy mediátor, aki mindkét fél érdekeit szem előtt tartva alakítja ki az egyezség kereteit és tölti meg azt tartalommal. 

Amennyiben a feleknek sikerül a gyermekek elhelyezését, a velük való kapcsolattartást, a fizetendő gyerektartást valamint a közös vagyon megosztása és egyéb lényeges kérdések tekintetében kompromisszumot kötniük, a bírósági eljárás gyors és költséghatékony lesz. 

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az együtt eltöltött évek alatt felhalmozott sérelmek erősen gátolják a feleket abban, hogy nyertes-nyertes végösszegű egyezségre jussanak, ugyanakkor csak az ilyen egyezség biztosítja hosszú távon a gyerekek lelki békéjét, az éveken át tartó együttműködést a volt házastársak között.