Miért fizetünk az ügyvédnek - a "jogi légtér pilótájának"?

A bagatellizáló válasz az, hogy rányomja a szárazbélyegzőjét a papírra.

De mit is jelent a szárazbélyegző elhelyezése egy okiraton? Mit jelent az, hogy egy ügyfél jogi képviseletet vesz igénybe?

Elsősorban biztonságot. Az ügyvéd - sajátos helyzetéből adódóan - kötelezettséget vállal arra, hogy az általa megszerkesztett és ellenjegyzett okirat, az általa nyújtott jogi tanácsadás, perképviselet valamennyi jogszabálynak megfeleljen, a képviselet során - a folyamat lezárultáig - az ügyfele érdekeit érvényesíti a lehető legjobb jogi megoldásra törekedve, vagy okiratszerkesztés esetén a szerződő felek egyike sem fog jogtalan hátrányt szenvedni. 

Többször találkoztam már olyan elégedetlenkedővel, aki sokalta az ügyvéd által meghatározott díjat, mert "ezt ő is meg tudja írni", "nem nagy dolog", vagy csak egyszerűen "miért ilyen drága". Általában az ilyen emberek nem is veszik igénybe az ügyvéd munkáját, hanem saját maguk próbálnak utat találni a jogi útvesztőben. Néha már csak akkor szembesülve a hiányzó tudással és tapasztalattal, amikor már késő.

Mielőtt felszállunk a repülőre, megvesszük a jegyet. A repülőjegy drága, mégsem szokta senki sem túlzónak tartani, hiszen "kap érte valamit": eljut egyik országból a másikba. Eléri a célját. Az ügyvédi tevékenység is ilyen: hozzásegíti az ügyfelet ahhoz, hogy elérje a célját, azaz érvényesítse az igényét. A repülőgép pilótája az utast, a "jogi légtér pilótája" - az ügyvéd - az ügyfelét szállítja el a céljához. Ahogy nem mindenki tud repülőgépet vezetni (pedig látszólag egyszerű, csak egy kart kell előretolni és néhány gombot megnyomni), úgy a joghoz sem ért mindenki. Pedig látszólag az sem bonyolult: csak le kell írni, hogy mit akarunk. A mögöttes felelősség viszont mindkét hivatás esetében nagyon nagy. 

Amikor legközelebb valaki kizárólag anyagi megfontolások miatt mondana nemet egy ügyvédi megbízási szerződés megkötésére, jusson eszébe, hogy a "jogi légtér pilótája" valóban képes őt átnavigálni a nehézségein, azért vállalná el az ügyét.

Házassági (vagyonjogi) szerződés - mégis hogyan? (2. rész)

Van olyan élethelyzet, amikor a házassági (vagyonjogi) szerződés megkötése kötelező. Ilyen például a Saría szabályai szerint kötött házasság, amikor annak érvényességéhez a szerződés Fiqh szerinti tartalommal  való összeállítása és a felek általi aláírása szükséges.

Többen úgy vélik, hogy a Saría (és a Fiqh) szabályai szerint elkészített házassági szerződés automatikus védelmet biztosít számukra, és az abban foglalt jogaikat könnyen tudják majd érvényesíteni. Ez olyan országokban, ahol a hatályos jogszabályok összhangban vannak a Saría előírásaival valóban igaz, de Magyarország (és az Európai Unió tagállamai) esetében ez nem áll fenn. Azaz hiába került rögzítésre előnyös feltételrendszer az Aqd an-nikāḥ-ban, az nem lesz kikényszeríthető.

Szerencsére van megoldás a helyzetre: olyan, a Saría és a hatályos magyar jog szerint is érvényes házassági (vagyonjogi) szerződés elkészítése, amely mindkét jogrendszernek egyidejűleg felel meg, azaz nem szükséges két okirat elkészítése, elegendő egyetlen megállapodás aláírása.

Ehhez javasolt olyan ügyvéd megbízása, aki ismeri mindkét jogterületet, és képes harmonizálni a - némely kérdések tekintetében - eltérő jogi kritériumrendszereket. Ki kell azonban emelni, hogy nem elegendő, ha korábbi házasulók által már kidolgoztatott házassági (vagyonjogi) szerződést egyszerűen átírják a házasulók a saját nevükkel és adataikkal. A házassági (vagyonjogi) szerződés érvényességéhez a magyar jog szerint annak közjegyzői okiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges. Ahhoz pedig, hogy harmadik személyekkel szemben is érvényesíthető legyen, szükséges annak a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett nyilvántartásba való bejegyzése is. 

Házassági vagyonjogi szerződés - van értelme? (1. rész)

A rövid válasz: természetesen van. 

Nem azért, mert valaki nem bízik a leendő házastársában, vagy meg akar felelni a szülei elvárásainak, hanem azért, mert évek, esetleg évtizedek múlva a házasfelek közötti viszony megromolhat, és válás esetén a házassági vagyonjogi per évekig elhúzódhat. Erre szokták azt válaszolni (főleg a fiatalok), hogy "mi úgysem válunk el, vagy ha mégis, nem lesz közöttünk vita". Ez lenne az ideális, azonban a statisztikát figyelembe véve a házasságkötések 38 %-a (a KSH 2024 adatai szerint) végződik válással. 

Szerencsére nem csak a házasulók köthetnek vagyonjogi szerződést, hanem a már házasságban élők is megállapodhatnak a jövőre nézve. Így az a pár, aki elmulasztotta a házasságkötés előtt ennek a szerződésnek a megkötését, a házasság fennállása alatt bármikor "pótolhatja".

Amikor egy házasság helyrehozhatatlanul megromlik a házasfelek többsége nem tudja, mire számíthat, "mennyi jár neki", ezért bele se mer vágni a válási folyamatba, esetleg túl magas, vagy (ritkább esetben) túl alacsony igénnyel lép fel. 

Ennek megelőzésére, a Polgári Törvénykönyv részletesen szabályozza a házassági vagyonjogi szerződést, hogy válás esetén minimalizálható legyen a vita a felek között.  

Ki kell azonban emelni, hogy nem elegendő, ha a házasulók vagy házastársak egy egyszerű megállapodást szerkesztenek, amelyet ők ketten (esetleg tanúk jelenlétében) írnak alá. A házassági vagyonjogi szerződés érvényességéhez annak közjegyzői okiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges. Ahhoz pedig, hogy harmadik személyekkel szemben is érvényesíthető legyen, szükséges annak a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett nyilvántartásba való bejegyzése is. Így válik érvényessé és hatályossá a házastársak (vagy házasulók) szerződési akarata.

Válás egyszerűen - lehetséges?

A házasság felbontása mindig megterhelő érzelmi szempontból. A felek, miután meghozták a döntést, szeretnék minél hamarabb és a lehető legalacsonyabb költségek viselésével maguk mögött tudni a helyrehozhatatlan kapcsolatot. 

Ahhoz, hogy a bíróság a jogi kereteken belül a lehető legkorábban és a hatályos illetékszabályok betartásával a legkisebb illeték megfizetése mellett mondja ki a válást, a feleknek előzetesen érdemes megegyezniük. A békés egyeztetési folyamatban komoly segítséget nyújthat egy mediátor, aki mindkét fél érdekeit szem előtt tartva alakítja ki az egyezség kereteit és tölti meg azt tartalommal. 

Amennyiben a feleknek sikerül a gyermekek elhelyezését, a velük való kapcsolattartást, a fizetendő gyerektartást valamint a közös vagyon megosztása és egyéb lényeges kérdések tekintetében kompromisszumot kötniük, a bírósági eljárás gyors és költséghatékony lesz. 

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az együtt eltöltött évek alatt felhalmozott sérelmek erősen gátolják a feleket abban, hogy nyertes-nyertes végösszegű egyezségre jussanak, ugyanakkor csak az ilyen egyezség biztosítja hosszú távon a gyerekek lelki békéjét, az éveken át tartó együttműködést a volt házastársak között.